Mark Krikorian, a washingtoni Center for Immigration Studies igazgatója a migráció ismert kritikusa, aki a CPAC Hungary vendége volt. A Mandinernek most arról beszélt, hogyan változott meg a bevándorláshoz való hozzáállás Amerikában, miért veszélyes, amit a bevándorló gyerekeknek tanítanak az USA-ról, és miért magától értetődő a magyar migrációs politika helyénvalósága.
A CPAC Hungaryn tartott előadásában arról beszélt, hogy a bevándorlás veszélyt jelent-e a nyugati társadalomra vagy sem. A válasza kicsit igen és nem volt. El tudná ezt magyarázni olvasóinknak?
Nyilvánvaló, hogy a bevándorlás valós problémákat okoz, és a modern nyugati társadalmak elvesztették azt a kulturális önbizalmat, amely ahhoz szükséges, hogy ragaszkodjanak ahhoz, hogy az újonnan érkezők inkább hozzájuk hasonlóvá váljanak, ahelyett, hogy mi hasonulnának az újonnan érkezőkhöz. Egy évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok, Franciaország és más nagy nemzetek hittek a saját hazájukban, nagyra értékelték saját kultúrájukat, saját hőseiket, saját történelmüket.
Miért van ez?
Az elit nem hisz abban, hogy Amerika értékes, és ha idejössz, kötelességed olyanná válni, mint mi. Ha az elitünk ezt nem követeli meg, a bevándorlók nem is teszik meg, és társadalmi széteséshez, párhuzamos társadalmakhoz fog vezetni. A bevándorlás tehát probléma a modern nyugati társadalmakban. De a probléma oka kevésbé a bevándorlók, hanem inkább a társadalmaink vezetői osztályai, amelyek „allofóbbá” váltak, vagyis idegenkednek saját népüktől. Ez az idegengyűlölet ellentéte. Az egészséges közép pedig nem az idegengyűlölet, hanem a tiszteletreméltó és nyílt ragaszkodás ahhoz,
és magukévá tegyék annak értékeit, hőseit és történelmét.
Ez az egyetlen betegség, amely elitünket érinti?
A xenománia az ehhez kapcsolódó elképzelés, hogy bármi, aki a Másik, nagy M-vel, jó vagy jobb nálunk. És minél másabbak, annál jobbak. És ez jól látható a vezetőkön, mind az Egyesült Államokban, mind Európában.
Mi a helyzet most a bevándorlással az Egyesült Államokban?
Az olyan emberek, mint Tucker Carlson, akit nagyon tisztelek, úgy gondolják, hogy a Biden-adminisztráció nem hiszi el, hogy a bevándorláspolitika erőltetése legitim. De szerintem félreértik, mit gondol a Biden-kormányzat. Arról beszélnek, hogy a Biden-adminisztráció arra keres módon, hogy több szavazót importáljon a baloldal szánára. És talán hosszú távon valószínűleg lesz ilyen hatása, de ez egy nagyon hosszú távú dolog. Úgy gondolom, hogy valójában más zajlik. Ami a Biden-adminisztráció bevándorlási politikát irányító embereinek fejében jár, az az, hogy nem gondolják, hogy az amerikai népnek joga van nemet mondani bárkinek, nincs beleszólásuk a dolgokba. Vagyis ha valaki eléri a mexikói határt, akkor valami igazán jó okunk kell arra, hogy elutasítsuk. Ellenkező esetben tartozunk neki azzal a lehetőséggel, hogy az Egyesült Államokba jöjjön. Ez történik.
Ezért nem tesznek semmit, hogy megakadályozzák a migránsokat?
Nem arról van szó, hogy nem hajtanak végre semmilyen bevándorlási törvényt, csak ez nem tetszik nekik. Fogcsikorgatva csinálják. És a kár hatalmas, tarol az illegális bevándorlás. Nem csak az általuk beengedett emberek miatt, hanem azért, mert más emberek, akik a barátaik, a rokonaik és a szomszédaik voltak, felhívják a már itt lévőket, hogy „kérlek, nekem is segíts!”
De ez nem fog megtörténni, legalábbis amíg nem lesz új elnökünk.
A jobboldalon sokan azt mondják, hogy a bevándorlók balra szavaznak. Kutattam egy kicsit ezt Európában, és nekem úgy tűnik, hogy itt igaz az állítás. Mi a helyzet az USA-ban?
Általánosságban elmondható, hogy a bevándorlók korábban inkább a baloldalra szavaztak, de nem mindannyian. A kubaiak, vagy a vietnamiak és az orosz zsidók, mivel a kommunizmus elől menekültek, nagyobb valószínűséggel szavaztak republikánusra, de a lakosságnak csak egy viszonylag kis részét teszik ki. A bevándorlók általában a baloldalra szavaznak. Ugyanezt látjuk Európában, a bevándorlópártokkal és a baloldallal, a vörös-zöld koalícióval, ez tényleg zajlik.
de csak akkor, ha a bevándorlás szünetel.
Miért van szükségünk szünetre?
Időt kell hagyni a „politikai testnek”, hogy megeméssze ezeket a bevándorlókat, nem azért, hogy jobbra szavazzanak – noha ez idővel meg fog történni –, hanem hogy legalább úgy szavazzanak, mint az amerikaiak többsége. Ez történt a bevándorlók gyerekeivel a századfordulón, amikor rengeteg olasz és lengyel, görögök és mások érkeztek ide. De egy-két nemzedékbe telt, mire eléggé átalakultak ahhoz, hogy szavazási szokásaik olyanok legyenek, mint más amerikaiaké. Így szerintem nem kérdés, hogy a republikánusok sokkal nagyobb részt kaphatnak-e a bevándorlók szavazataiban, hanem hogy lesz-e szünet, lehetővé téve az embereknek, hogy megszakítsák kapcsolataikat más országokkal, és lehetővé téve számukra az asszimilációt. Ha már amerikainak érzik magukat, majd maguk hozzák meg a döntéseiket. Ez azonban a jövőbeli bevándorlás csökkentését feltételezi, mert ma már évente több mint egymillió embert fogadunk be csak legálisan, az összes illegális bevándorlóról nem is beszélve. És Joe Biden okolható ezért.
Beszédében bírálta az amerikai oktatási rendszert, mondván, hogy ezeket a bevándorló gyerekeket ma arra tanítják, hogy ne tiszteljék az amerikai kultúrát.
A bevándorló gyerekeket ugyanarra a szemétre tanítják, mint az amerikai gyerekeket:
hogy George Washington rabszolgatartó volt, és ezért nem kellene szobrokat állítani neki.
Úgy vélik, hogy az amerikai történelem az erkölcsi kudarcok szakadatlan litániája, ami szerintem nonszensz. Nyilvánvalóan nem voltunk tökéletesek. Történelmünkben, csakúgy, mint minden más ország történelmében, van mindenféle folt és hiba. De őszintén szólva a miénk kevésbé rossz, mint sok más nemzeté. Mármint nem akarok tiszteletlen lenni a németekkel szemben, de mi nem építettünk koncentrációs táborokat emberek millióinak, és nem akarom megbántani az oroszokat sem, de soha nem volt olyan uralkodónk, aki 20 millió embert gyilkolt meg Szibériában, vagy éheztetett ki Ukrajnában. Nem azért mondom ezt, hogy sértegessem őket. A történelem bonyolult, zűrös és piszkos dolog. De őszintén szólva, az amerikai történelem valószínűleg egy kicsit kevésbé bonyolult és zűrös, mint sok más ország történelme. És erre kell megtanítani a gyerekeket, hogy ezek értékes tapasztalatok, hogy hőseink igazi hősök, noha ők is emberek.
Hogyan kell ezt megtenni?
Más szóval, meg kell mutatni a pozitívat és a negatívat, de nem csak a negatívat. Miért akarna egy bevándorló gyereke egy ilyen helyen élni? Mármint néhányan mégis megteszik, csak azért, mert rájönnek, hogy Amerika sokkal jobb, mint az a hely, ahonnan ők vagy a szüleik jöttek. Ez az amerikai gyerekek számára is komoly probléma, de legalább az amerikai gyerekeknek gyakran van valamilyen kapcsolatuk Amerika történelmével, például egy nagypapa, aki harcolt egy háborúban és nyert, vagy valami ilyesmi. Némi kötődésük van saját országuk múltjához. A bevándorlóknak nem:
Mi a véleménye Orbán Viktorról és különösen a bevándorlásról és a magyarok születésszámának növeléséről szóló politikájáról?
Az én intézetem nem foglalkozik tengerentúli bevándorlási és egyéb kérdésekkel, mi csak az amerikai bevándorlási politikával foglalkozunk, de az én szemszögemből a bevándorlási oldalon Orbán politikája szinte túl hétköznapi ahhoz, hogy bármit mondjak róla. És ezt nem lekicsinylően értem.
Volt egy humorista, azt hiszem, Chris Rock volt, aki említett egy riportot, miszerint „a fiatal férfiak gondoskodnak saját gyerekeikről”. És a válasza ez volt: „Mit akarsz, egy pacsit? Hát naná, hogy neked kell gondoskodnod a saját gyerekeidről!” Tehát bizonyos értelemben nem az a helyzet, hogy Magyarország vagy Orbán Viktor figyelemre méltó volna, mert ellenőrzik a saját határaikat. A kérdés az, hogy mindenki más miért nem csinálja ugyanezt? Tehát a bevándorlási oldalon Orbán politikája végső soron jó. De az a gondolat, hogy a magyar kormány bevándorlás-szabályozási politikája valamiképpen figyelemre méltó és kiemelendő, többet árul el mindenki más bevándorlási politikájáról, mint Magyarországról.
Mi a helyzet a családok támogatásával?
Ami a születésszám-emelési politikát illeti – s most megint csak állampolgárként beszélek, nem szakértőként –, úgy gondolom, hogy a családalapítás elősegítésének kérdése az egyik olyan terület, ahol az amerikai jobboldal valóban tanulhat valamit a magyarországi tapasztalatokból. Nem tudom, hogy egy kormány mennyire képes megváltoztatni az emberek viselkedését, de egy próbát megér. Az amerikai konzervativizmus mindig is inkább libertárius volt, ahol problémásnak, sőt talán tabunak tartották azt a gondolatot, hogy az állam próbálja befolyásolni a családi döntéseket, de szerintem már túljutottunk ezen. De én ezt nem annyira születéstámogatásnak tekintem, hanem egyszerűen a születéstámogatással szemben álló gondolatok ellenzésének. Más szóval,
Ezek a nyomások léteznek, némelyiküket a technológia és a kulturális változások, másokat a kormányzat okozza, legalábbis az Egyesült Államokban. De úgy gondolom, hogy a kormánynak szerepe van abban, hogy megpróbálja mérsékelni vagy csökkenteni a családellenes politikák hatását.
Fotó: Center for Immigration Studies
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Folytatódik a hadjárat az új kancellár ellen.
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A lap szerint Ausztria lehet az első ország, amely szankciókat kap az EU-tól az uniós költségvetési szabályok megsértése miatt.
Rétvári Bence után a Fidesz kommunikációs igazgatója is beleállt Magyar Péterbe.
Volt arra példa, hogy a vásárlókat annyira hidegen hagyta az életmentés, hogy többen átléptek a betegen, és még az életmentők felszerelésébe is belerúgtak.
